EDÓ ADÓ
Cicciolina bugyingója
Gergely Edó utolsó frissítés: 19:19 GMT +2, 2012. október 5.Szoktam mondani nőiségüket megélni nem merő nőismerőseimnek, hogy ne aggódjanak, belőlük is lehet még pornókirálynő. Persze, képviselő is, az talán hamarább.
Aztán eljött a pornófilm ideje is. Egyetemisták voltunk, hárman laktunk együtt. Egyszer szó hozódott arról, hogy én még életemben nem láttam pornófilmet. Jelen volt az egyik lány barátja is. Legközelebb, amikor látogatóba jött, hozott nekem egy dvd-t. Ez volt életem első dvd-je.
Könnycsurogva néztük, nagyon viccesnek találtuk az egészet, de csak míg a lakótársnőnk el nem tűnt a barátjával a másik szobába sóhajtozni. Leesett, hogy ez talán mégiscsak másról szól, mint komédiázásról. És Cicciolinára gondoltam, hogy, ha ő ezt valóban szereti csinálni, akkor ő hiteles életet él. Pornófilmnéző karrierem itt félbe is szakadt.
De Cicciolinát azóta is szívesen emlegetem.
Szoktam mondani nőiségüket megélni nem merő nőismerőseimnek, hogy ne aggódjanak, belőlük is lehet még pornókirálynő. Persze, képviselő is, az talán hamarább. No, de nekem nem célom a politikusképzés, viszont annak örülnék, ha nem csattognának az önáltatásokhoz szokott fülek minden bugyingó és Cicciolina szótól.
A csattogó fültulajdonosoknak általában fogalmuk sincs arról, mekkora teremtő erő a szexuális erő, ezért állandóan vagy le akarnak mondani róla, vagy küzdenek ellene. Pedig csak arról mondhatsz le, ami már a tied volt. És akkor sem lemondasz róla, hanem a szolgálatodba állítod, uralkodsz fölötte, nem pedig az uralkodik rajtad, kénye-kedve szerint rángatva. Azt csinálhatsz vele, amit akarsz.
Az emberek többsége azonban ott tart, hogy még megélni sem meri. Lehet, hogy már szült, nemzett, megvan neki a férfias férje is, nőies felesége, külső és belső adottságai és a mindenegyebek. És mégis, valami nem stimmel. A szokások, elvek és erkölcsök olyan vastag burkolata fedi,
hogy alig él, alig piheg. Erőtlen.
A hétköznapokat végigcsinálja. Kitart. Fát lehetne vágni a hátán. Dolgozik. Össze-, meg- és eltartja a családot, ha kell tűzön-vízen át, összeszorított fogakkal. Kitart a férje, felesége mellett. Kötelességtudata, esküje vagy egyebek kötik. Együtt maradnak, élnek békességben. Minimum egy közös hullámhossz is akad, például együtt panaszkodnak a porra. Poros a város, nincs levegő, nincs ez, nincs az.
Közben néha belenyilall, valami csúszik ki a kezéből, vagy már kicsúszott. Szereti azt hinni, hogy ebben a másik nem a hibás, a férfi, a nő. Lelke mélyén homályosan sejti, hogy talán mégsem, de ezt a sejtést leggyakrabban letakarja egy jó kis betegségtakaróval, vagy mikor mi akad, mindenképp valami konvencionálisan elfogadottal.
Cicciolina bugyingója – avagy, a legalább magamnak nem hazudok kiskabát, amit ő is bármikor felvehetne, ellenben nem az. A hitelesség kényelmetlen. Fennáll ugyanis a veszély, hogy sokan nem fognak szeretni, sőt, megvetnek. Aki igen, az azonban hálás lesz, mert friss fuvallatként fog hatni a hiteles élet az áporodott hazugságok között.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!